Az 1912-ben készült fényképen versenyautó száguld a néptelen országúton, miközben egy fakerítés mögül valaki felé int. A kép alatt a következő szöveg olvasható: Nazarro, a nagy bajnok jelzi Wagnernak, hogy gyorsítson. Tulajdonképpen ezt az írást itt abba is lehetne hagyni, ezen a felvételen és a mellé rendelt meghatóan ügyetlen szövegben ugyanis tetten érhető minden, ami Jacques-Henri Lartigue -ra, az 1894 és 1986 között élt festőművészre és fotográfusra jellemző volt. A folyamatos rácsodálozás kora technikai csodáira, a sport lendületére, a mindennapok boldog szöszmötöléseire. Tetten érhető az élet szeretete, és az a gyermeki kíváncsiság, amelyet élete végéig megőrzött, és amelyet az ő esetében soha nem írt felül a művészi gőg, nem kormozott össze hamis pátosz.
(2006.04.11. – Trencsényi Zoltán, Népszabadság)
