15.6 C
Budapest
Friday, March 29, 2024

Kincses Károly: Fotók Kelet-Európából

Ülök az asztalomnál, a Magyarország szimmetriatengelyét alkotó Dunától 20 km-re keletre, ezért tehát kelet-magyarországinak számítok. Magyarország nyugati szélét egy méter választja el Ausztria keleti végétől, tehát országom kelet-európai.

De tőlünk észak-nyugatra is keleti országok találhatók, sőt dél-keletre és keletre is. Mi hozzájuk képest közép-kelet-európaiaknak szeretjük nevezni magunkat… Értik ezt? Én alig, ezért javaslom, vessük el azt, hogy Kelet-Európa földrajzi fogalom lenne. Akkor hát mi? Egy ideig azt gondoltam, Európa aszerint osztódik kétfelé, hogy amerikai vagy orosz érdekeltségi terület. Mára azonban már ez sem igaz. Mit kezdjünk hát a fogalommal: fotók Kelet-Európából?

Ha abból indulunk ki, hogy létezik Kelet-Európa, bizonyosan kell lennie kelet-európai fotónak is. Ezeknek akkor pont annyira különbözniük kell az ún. nyugat-európaitól, mint ahogyan a két térség országai különböznek minden másban is. Miben ragadhatjuk meg ezt a különbséget? Talán abban, hogy a kelet-európai ember tud valamit, amit Önök itt nyugaton nem ismernek, s tartok tőle, hogy ameddig itt Londonban olvassák e sorokat, meg sem tudom magyarázni. De jöjjenek csak ide néhány hónapra! Valószínűleg szavak nélkül is érteni, érezni fogják e fotók másságát.

Az itt bemutatott képek megértéséhez szeretnék kulcsot adni. Első lépésben fogadják el tőlem, hogy a fényképek jelentése nem, vagy csak korlátozott mértékben azonos azzal, ami közvetlenül látható rajtuk. (Nem uraim, semmi félreértés, valóban a fényképen nem látható, és mégis rajta lévő dolgokról beszélek.) Mondok egy példát. Nézzék meg azt a képet, amely egy postaláda előtt ágaskodó, azt funkciója szerint használni nem képes kisgyereket ábrázol. Mily bájos! Önök ezen minden bizonnyal mosolyognak. Én viszont, mint megrögzött kelet-európai, azon belül kelet-magyarországi, azt is belelátom, hogy ezen a tájon egyáltalán nem szokás törődni az emberekkel. Jön egy funkcionárius, ránéz a falra, s kijelöli hová helyezzék a ládát. Hogy az emberek nem is ott szeretnék feladni leveleiket? Hogy olyan magasan van, hogy a kistermetűek nem is érik el? Nem érdekes. A láda az utasítás szerinti helyre kerül. S ne higgyék, hogy a történet csak postaládákról szól. Hát ettől (is) más a kelet-európai fotó.

Hogy ez minőséget jelent-e, nem tudom. De felsorolnék néhány alkotót, akit mi, kelet-európaiak (bár ez is hamis, hisz Önök sem nyugat-európaiak, hanem angolok, skótok, protestáns vagy katolikus írek, s mi is magyarok, lengyelek, csehek, horvátok vagyunk) a magunk véréből valónak gondolunk, s akik hozzátettek valamit a világ fotóművészetéhez is. André Kertész, Josef Sudek, Dmitrij Baltenanc, Robert Capa, Frantisek Dritkol, Jan Saudek, Brassai, Moholy-Nagy László, Alexander Rodcsenko… Ugye illusztris névsor, s még milyen hosszan folytatható lenne.

Természetesen az itt szereplő alkotók egyike sem világnagyság még, de tehetségük, művészi érzékenységük, technikai tudásuk nem marad el a nyugati fotósoké mögött. Azt javaslom tehát, ígérjük meg magunknak, mától elfelejtjük a fogalmat: kelet-európai fényképezés. Legyenek a jó amerikai, angol, francia, német, kínai fotósokkal egyenrangúak a jó magyar, litván, cseh, román, lengyel fényképészek. Úgy legyen.

Megnyitóbeszédem London, Praud Gallery, 2003.

Kincses Károly
Kincses Károly
Kincses Károly 1954-ben született. Még él. Járt iskolákba, főiskolára, egyetemre. Dolgozott, majd barátaival, segítőivel megalapította a Magyar Fotográfiai Múzeumot. 15 éven át vezette, majd ugyanazon barátaival és segítőivel, kik közül elsősorban Kolta Magdolnát és Bánkuti Andrást említi, kivásárolta, átépíttette, működtette a Mai Manó Házat. Közben írt, szerkesztett vagy ötven könyvet, ennél sokkal több tanulmányt, tanított egyetemeken, rendezett ezernyi fotókiállítást itthon és 16 országban. Mostanában legújabb projektje megvalósításán dolgozik. Elhatározta, hogy a továbbiakban minden napját egy-egy munkadarabnak, műalkotásnak tekinti és szándéka szerint mindent elkövet, hogy esténként úgy kerüljön ágyba, hogy azt érezhesse, a lehető legjobbat hozta ki belőle. És nyugodtan alszik, majd másnap újrakezdi.

Related Articles

Egy Klikkhez tartozunk!

5,488RajongókTetszik
197KövetőKövetés
679FeliratkozóFeliratkozás

Latest Articles