TÉMA: Portré- és ember-, valamint Tánc és mozgásfényképezés. Elméleti- és gyakorlati bemutatóval.
Október 6. szombat
Arckép vagy portré: az ember képmása
Az emberábrázolás technikája, esztétikája, pszichológiája és filozófiája
A fotóművészeti műfajok között a portré előkelő helyet foglal el, hiszen az ember képmásának, személyiségének a bemutatására hivatott. A jó portré nemcsak felszínes, külső jegyeket ábrázol, hanem az egész ember belső tartalmát, személyiségét tükrözi. A portré lényegét illetően emberábrázolás (jellemrajz, jellemkép), formai megoldása pedig sokféle lehet. Lehet egész alakos felvétel, több személyt is ábrázolhat, vagy szűkebb kivágásokat mutathat. Nem szűkíthető – még műtermi fényképezés esetében sem – az arcképre, mellképre, egészalakos, páros-, vagy csoportképre. Az igazolványképet nem tekintjük portrénak, csupán a személy azonosítására szolgáló dokumentumnak. Hogy a mai kor igényeit magába foglaló, megújult személyfényképezés lényegét megértsük, gyakoroljuk együtt a Mai Manó Ház Napfényműtermében. Modelljeinket saját körünkből választjuk, vagyis egymást fényképezzük, miközben az arckép, önarckép, páros- és csoportkép készítése során nemcsak a technikai és esztétikai eszközökre, hanem a pszichikai tényezőkre is koncentrálunk.
Október 7. vasárnap
Testből font jelbeszéd
A mozgás-, mozdulat és táncfényképezés
Ha van illanó anyaga a művészeteknek, akkor a tánc valóban az. A táncelőadás varázsa, amelyben a koreográfia szépsége, a táncos szuggesztív egyénisége, a mozgás virtuozitása a zenével, díszlettel és jelmezzel együtt jelenik meg, a függöny legördülése után már csak elhalványuló emlékeinkben él tovább, majd kifakulva kihullik onnan is. A jó fényképpel azonban megőrizhető az élményt. Táncot fényképezhetünk próbateremben, színpadon, szabadtéri előadás közben, mulatságok, esküvők, folklórbemutatók helyszínein, műteremben, szabadban, sorolhatnám még a legkülönbözőbb helyszíneket, amelyeknek fényviszonyai egymástól homlok egyenesen különbözhetnek. Most a Mai Manó Ház Napfényműtermében tanulmányozzuk lehetőségeinket, képzett táncművészek közreműködésével. És közben rájövünk, hogy a tánc, a mozgás fényképezése nemcsak a technikai és esztétikai eszközök „ügyes” használatát, hanem a lélek megközelítését, az ember fizikai-pszichikai állapotának ábrázolását is jelenti.
