A FotoKlikk válogatása a hazai szakmai blogokból
„Tudja, arra a kérdésre, hogy mikor, hogyan kezdtem fotografálni, nem oly egyszerű a válasz . . . Gyermekkoromban sok helyen megfordultam, jól ismertem a falusi életet, mindent nagyon megfigyeltem, s az emlékeket mint képeket raktároztam fel magamban. Mivel rossz idők jártak, szüleimet nem mertem megkérni, hogy gépet vásároljanak nekem. Magam akartam megvenni a saját keresetemből. Erre csak 18 éves koromban, az érettségi után került sor. Ezért kelteztem az első fotóimat 1912-ben. De én már előtte is fotografáltam, csak «gép nélkül»-. . . ” Képei számomra olyanok, mint maga Kertész, az ember. Csodálatos egyszerűséget sugároznak magukból. Felfedező módon, szinte a gyermeki szem érzékenységével mutatja meg a világot, a képköltészet mesterien megkomponált, elbűvölő nyelvén szólva. „Én csak meglátom azt, ami körülöttem létezik” — mondja szerényen Kertész. (Megjelent: Új Tükör, 1978. július 9., Pásztory Tibor: Egy élet képei. André Kertész életművének kiállítása az új párizsi kultúrközpontban)